Mindannyian találkoztunk már a motorolajokon, váltóolajokon szereplő, általában egy „W” betűvel elválasztott számokkal, mint például 10W-40 vagy 75W-90. Ezek a számok az olaj viszkozitására utalnak. A viszkozitás a folyadék folyással szembeni ellenállása, ami a hőmérséklet függvényében változik.

A hazai klimatikus viszonyok mellett, az átlagos, 4-5 évesnél idősebb motor számára egy 10W-40-es viszkozitású motorolaj optimális megoldásnak számít. Műszakilag jobb, de drágább megoldás ha a téli viszkozitás alacsonyabb (5W vagy 0W), ugyanis ezek télen jobb teljesítményt nyújtanak. Az üzemanyag-fogyasztásra jótékony hatással lehet a melegoldali viszkozitás csökkentése, azaz 40 helyett, 30, vagy ritka esetekben 20. Ahhoz, hogy 40-nél lejjebb menjünk az is kell, hogy ne legyen olajfogyasztás, mert ez a viszkozitás csökkentésével várhatóan nőni fog. Ha kifejezetten sportosan, azaz magas fordulatszámon vezetünk, akkor szétnézhetünk az 50-es vagy akár a 60-as tartományban is.

Óvakodjunk viszont a 15W-40-es és 20W-50-es viszkozitásoktól, mert ezek télen nem jelentenek optimális kenési megoldást. Bár a 15W-s olajok elvileg -15 fokig, a 20W-s olajok pedig -5 fokig használhatóak, a gyakorlatban bármilyen téli hőmérsékleten lassabban indul be a keringésük mint alacsonyabb viszkozitású társaiké, így a motor hosszabb ideig jár kenés nélkül.

A váltó- és differenciálmű olajok esetében 75W-80, 75W-90, 80W-90, stb. viszkozitásokkal találkozunk. Ezek valójában nem ennyivel sűrűbbek, mint a motorolajok, csak más skála szerint vannak számozva, a motorolajjal való összetévesztésük elkerülése végett. Itt mindig a gyártói előírás az irányadó, azaz ne akarjuk kitalálni, hogy melyik viszkozitás lesz megfelelő, hanem nézzünk utána a gépkönyvben vagy az interneten.

A viszkozitás műszaki szemmel és a viszkozitási index

A dinamikus és kinematikus viszkozitások mérésük módjában különböznek, de fennáll közöttük a következő összefüggés:

Kinematikus viszkozitás = dinamikus viszkozitás / sűrűség

Mindkét mennyiség megfelel a viszkozitás fent leírt meghatározásának, de nem szabad őket összekeverni, mert mértékegységeik is különböznek:

• 1 mPa*s = 1 cP (centipoise), a dinamikus viszkozitás mértékegysége
• 1 mm²/s = 1 cSt (centistoke), a kinematikus viszkozitás mértékegysége

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Ma már elsősorban magas viszkozitási indexű olajak vannak használatban, mert ezek nagyobb mértékű hőmérsékletváltozás hatására is csak kismértékben változtatják meg a viszkozitásukat, így „viselkedésük” stabilabb, állandóbb.