Motorolajok
A motorolaj elsődleges feladata a motor működése során fellépő súrlódás csökkentése. Kenés nélkül néhány kilométer után tönkremenne a motor. De nem ez a motorolaj egyetlen feladata. A kenésen kívül fontos szerepe van a termelődő hő elszállításában, a motor tisztántartásában és a korrózió elleni védelemben.
Amikor motorolajat választunk, legalább három fontos tényezőt kell figyelembe vennünk:
- Szintetikus, félszintetikus vagy ásványi motorolajat szeretnénk?
- Milyen viszkozitású olajat válasszunk?
- Milyen szabványú olaj használatát teszi lehetővé a motor gyártója?
Motorolaj-szabványok
A legelterjedtebb motorolaj-szabványok az amerikai API és az európai ACEA szervezetek olajszabványai. Ezen kívül számos személy- és haszongépjármű-gyártó (pl. BMW, Mercedes, Volkswagen, stb.) adott ki saját szabványokat, amelyek az általuk gyártott gépjárművekre vonatkozóan fogalmaznak meg az olajjal szemben további követelményeket. Fontos, hogy mindig olyan olajat válasszunk, amely megfelel a gyártó által előírt szabványnak! A gyártó az adott motort úgy tervezte meg, hogy bizonyos paraméterekkel rendelkező olaj használatát feltételezte. A csereperiódus is ennek figyelembevételével lett meghatározva. A szabványtól való eltérés – ha szerencsénk van – nem okoz komoly problémát, ha azonban nincs, akkor akár jelentős költséggel is járhat. Utóbbira példa a dízel részecskeszűrő, amely normál hamutartalmú olaj használata mellett idővel eltömítődik, és cseréje százezres nagyságrendű kiadást jelent.
|
|
2009. július 30. csütörtök, 00:00 |
|
Ha megnézzük egy motorolaj termékismertetőjét (technical data sheet), számos fizikai/kémiai jellemzőt találunk, amelyek általában nem sokat mondanak a laikusnak. Következzen hát egy gyorstalpaló, melynek segítségével ha szakértővé nem is válunk, de legalább picit többet fogunk érteni a leírtakból.
Viszkozitás
Általában a 40°C-on, a 100 °C-on, esetleg a 150 °C-on mért viszkozitást szokták megadni. Megadnak még egy -15 és -40 °C közötti hőmérsékleten mért viszkozitást is. A 40 °C-on mért viszkozitás csak tájékoztató jellegű, a többi viszont meghatározott értéktartományban kell legyen, mégpedig az olaj viszkozitási osztályának megfelelően. Az ide vonatkozó limiteket a SAE J 300 szabvány tartalmazza.
|
|
Bővebben...
|
|
|
2009. június 23. kedd, 00:00 |
|
Az olajcsere-periódus általában nem hosszabbítható meg, még akkor sem, ha keveset használjuk az autót, ugyanis az időkorlát még ekkor is köt. Persze kivételek vannak...
 Az autógyártók legtöbbször kettős korlátot szabnak az olajcsere-periódusnak: egyet kilométerben és egyet hónapban. Talán meglepő, de ebből a kilométer számít kevésbé.
Az olajcsere-periódust meghatározni nehezebb feladat, mint hinnénk. Ugyanis egy autót nagyon sokféleképp lehet használni, és az olaj számára ez pont ugyanennyi különböző mértékű megterhelést jelent. Az egyik végletre a legjobb példát a haszongépjárművek adják, azon belül is a szinte csak autópályákon közlekedő, egyszerre több száz kilométert megtevő teherautók és buszok. Ezek esetében sokszor 100 000 kilométer körüli olajcsere-periódussal találkozunk, de nem azért, mert a felhasznált olaj annyival különlegesebb, mint a személygépkocsiké, hanem azért, mert 1. a nagyobb olajtöltet biztosítja, hogy bármelyik adott molekula ritkábban kerül kenési helyzetbe – tehát abba, hogy pont neki kelljen a fém-fém érintkezést megakadályoznia – illetve 2. a stabil fordulatszám és a stop-and-go hiánya (nevezhetjük könnyű üzemi körülményeknek) olyan egyenletes igénybevételt biztosítanak az olaj számára, amelyek jelentősen késleltetik annak elhasználódását.
|
|
Bővebben...
|
|
2009. június 09. kedd, 00:00 |
|
Az ásványolajok ásványi alapolaj és adalékok keveréke. Az ásványi alapolaj finomított, viasztalanított kőolaj. Molekulaszerkezetét tekintve heterogén, gyakorlatilag ahány molekula, annyi féle. Ebből adódóan tulajdonságai elég kiszámíthatatlanok és változóak.
A szintetikus olajok laboratóriumi körülmények között szintetizált alapolajokból készülnek. A megtervezett molekulastruktúrának köszönhetően sokkal kiszámíthatóbb és állandóbb minőséget képviselnek. Fontos különbség az ásványi alapolajokhoz képest, hogy eleve kenőanyagnak tervezik őket, tehát a recept megalkotójának nagyobb befolyása van a végtermékre, mint az ásványi alapolajok esetében, ahol gyakorlatilag „hozott anyagból” dolgoznak.
A félszintetikus olajok alapolajai szintén ásványi alapolajok, de olyanok, amelyek átestek egy hidrogénező finomítási szakaszon. Így maga az alapolaj hidrokrakkolt vagy hidroizomerizált formában kerül felhasználásra. Ezekből dolgozva olyan ásványi motorolajat kapunk, amely szintetikusszerű tulajdonságokat mutat. Ezért hívjuk őket félszintetikus olajoknak. Az alábbi összehasonlításban ezekkel külön nem foglalkozunk, ugyanis minden tulajdonságukban az ásványi és a szintetikus közötti minőséget hozzák.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen minőségi különbségek vannak ezek között a motorolajok között, először tisztában kell lennünk az olajjal szemben támasztott követelményekkel.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |
